Bakonyi László (Közép-magyarországi Szociális Módszertani Intézmény Konzorciumi Partner, Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Budapest): A demens betegek szociális ellátásának kulcskérdései

1. Bevezető. A szociális ellátórendszer szerepe a demens betegek ellátásában.
2. Nemzetközi trendek a demens betegek ellátásában, az Európai Bentlakásos Otthonigazgatók Szövetsége (E.D.E.) által - 2009. szeptemberében - megrendezett luxemburgi világkonferencia szakmai tartalma alapján.
A Világ Alzheimer Charta 11 pontjából adódó szakmai munka elindítása...

Dr. Bori Andrea (Estikék Gondozási- Ápolási Intézmény, Sülysáp): Demenciában szenvedők személyközpontú ellátásának bemutatása, integrált szociális intézményben

Emlékszel? Szeretlek! Nem csupán a mozivásznon, hanem az életben is mindenkinek szüksége van egy valódi társa, aki támasza lehet a szükségben. Az utóbbi években örvendetes szemléletváltás tapasztalható, a demenciában szenvedők ellátásának terén. Nem a betegség, hanem a kór mögött megbúvó, de kétség kívül jelenlévő ember került előtérbe. A személyközpontú megközelítés a szociális intézményekben is sok követőre talált. Az ellátásban részt vevőknek azonban számos nehézséggel kell megküzdeniük. A demenciában szenvedők ápolását, az ellátottak és az ellátók közös küzdelmét, egy integrált szociális intézményen keresztül vizsgálnám. A szociális területen, sajnos kevés a demens betegek fogadására szakosodott intézmény, a hagyományos intézményi formákban pedig hiányoznak az ellátásukhoz szükséges speciális tárgyi és személyi feltételek...

Czibere Károly (MRE Szeretetszolgálati iroda, Szociális Klaszter Egyesület, Budapest): A demens betegek szociális ellátásának kulcskérdései - a jövő szociális ellátórendszere a közgazdász szemével

A demensek szociális ellátásának kulcskérdéseit nem lehet elkülöníteni attól az általánosabb értelmezési kerettől, amit a szociális szolgáltatások új szabályozási logikája jelent. A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció egy alapvetően új vonatkoztatási rendszerbe igyekszik helyezni az időskori biztonsággal kapcsolatos szociális védelmi rendszer pénzbeli ellátási és szolgáltatási aspektusait. A demensek ellátásában az elmúlt években láthattunk néhány olyan szabályozási kísérletet, amelyek alapvetően pozitív irányúak voltak, azonban az egész szolgáltatási rendszer szabályozási logikájába nehezen tudtak illeszkedni, épp ezért alacsony hatékonyságúak voltak...

Dr. Császár Albert (Honvédkórház-ÁEK II. Belgyógyászati osztály, Budapest):  Koleszterin metabolizmus és Alzheimer betegség

Az Alzheimer betegség (AD) két jól jellemzett rizikófaktora az életkor és az apo-E4 izoform előfordulása. Az egyértelműen multifaktoriális betegségcsoport vonatkozásában az eredmények szerint a koleszterin metabolizmus vagy transzport diszregulációja összefügg a kognitív diszfunkcióval. Az AD heterogén betegség és a különböző altípusok esetében a rizikófaktorok jelentősége eltérő lehet. Erre utal, hogy a középkorúak esetében a magas koleszterinszint mind a vaszkuláris demencia (VaD), mind a vaszkuláris komponenssel rendelkező AD megjelenésével összefüggés mutat...

Dr. Csekey László (Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet, Balassagyarmat): Betegvezetés, gondozás, hozzátartozói támogatás, a házi- és szakorvosi együttműködés tapasztalatai Nógrád megyéből

2003 novemberében egy pályázatot követően nyílt meg kórházunkban a Dementia Centrum. Forgalmunk lassan növekedett, az első teljes évben 100 körüli megjelenés történt, az utóbbi időben ez 300-hoz közelít.
Nógrád megye Magyarország gazdaságilag leghátrányosabb helyzetű megyéje. Lakossága elöregedik, a képzett fiatalok elköltözése jellemzi, valamint az, hogy a falvakban, fővárosból és egyéb városokból a szegényebb és szociálisan többszörös hátrányos helyzetű lakosság beáramlása jellemző.
Kezdetben az akkor még igen drágának mondható gyógyszer beállításával voltak problémáink...

Dr. Datki Zsolt László (SZTE, ÁOK, Orvosi Vegytani Intézet, Szeged): A cink ionok homeosztázisának regulációja és a kelátorok alkalmazása az Alzheimer-kór gyógyításában: megoldás, vagy zsákutca?

A cink ion (Zn2+) esszenciális nyomelem a növények, állatok és az ember számára. Létfontosságú az emlősök növekedéséhez, fejlődéséhez és sejtjeik normális működéséhez. Kiemelkedően fontos szerepe van a központi idegrendszer működésében, ezen belül az információ továbbításában valamint a memória kialakulásában. Az idegsejtek kommunikációját idegi átvivőanyagok biztosítják...

Dr. Dibó György (SZTE, ÁOK, Neurológiai Klinika, Szeged): ,,Lépés előnyben'' a demenciával szemben

Az aktív életvitel szerepe elfogadott a szellemi hanyatlás elleni küzdelemben. A demencia elleni védelmet elősegítő tényezőket mind figyelembe kell venni: csökkenteni a cardiovascularis rizikót (Hypertonia-közbejövő hypoperfusiók), az össz cholesterin emelkedett értékét, a Diabetes mellitus (HBa1C, CRP), a túlsúly-emelkedett BMI kezelését, rizikót jelent az Apoe 4 hordozás (+zabálás), több táplálkozási és biokémiai tényező (erős alkoholfogyasztás, dohányzás, magas homocystein szint), véd a mediterrán diéta...

Dr. Dinnyés András (Molekuláris Állatbiotechnológiai Laboratórium, Szent István Egyetem, BioTalentum Kft., Gödöllő): Betegspecifikus őssejtvonalak előállítása gyógyszerfejlesztési és patomechanizmus kutatási célokra

Az indukált pluripotens őssejt (iPS) módszer az elmúlt öt évben forradalmian új lehetőségeket nyitott a beteg specifikus őssejt vonalak, majd ezekből különböző sejttípusok, így idegsejtek előállítására is. A technológia alapja a testi, például bőr, vagy zsírszövet sejtekbe 3-4 nagyhatású gén bevitele, majd több hetes tenyésztése, melynek során a sejtek egy része pluripotens embrionális őssejtekhez nagyon hasonló tulajdonságokat vesz fel...

Dr. Egervári Ágnes (Szociális Klaszter): Kulcspillanatok: Alzheimer betegek intézményi ellátásának dilemmái

Az előadás azt elemzi, milyen szerepe van, vagy lehetne a demenciában szenvedő betegek esetében a szociális ellátórendszernek, a bentlakásos intézményeknek. A dependenssé váló betegek esetében a diagnózis ismeretében az életterv kialakítása, az életvitel helyszínének megfelelő időben való megválasztása sorsdöntő...

Dr. Égerházi Anikó (Debreceni Egyetem OEC Pszichiátriai Tanszék, Debrecen): Terápiás lehetőségek és korlátok a szak- és háziorvosi praxisban

A különböző oki hátterű demenciák közül leggyakrabban az Alzheimer-kórral találkozhatunk, amely az elsődleges degeneratív demenciák közé tartozik. A következő gyakori kórforma a másodlagos demenciák közé tartozó vaszkuláris demencia. Számos alkalommal nem lehet tisztán elkülöníteni a két kórképet, azaz kevert típusú demenciával is elég gyakran találkozhatunk.
Terápiás megfontolások esetén első feladat a kóreredet tisztázása. Ez szakorvosi kompetencia, mely minden demencia tünetegyüttes esetén indokolt. Főleg a potenciálisan reverzibilis formák felismerése ad lehetőséget eredményes kezelésre, pl. endokrinológiai, metabolikus vagy anémiás, hipoxiás kiváltó okok esetén...

Dr. Égerházi Anikó (Debreceni Egyetem OEC Pszichiátriai Tanszék, Debrecen): A demencia kezelésének új szakmai irányelve - Merre tovább? Fókuszban a megelőzés

A demencia kezelésének új szakmai irányelve azokat terápiás lehetőségeket foglalja össze, melyek bizonyítottan hatnak a betegség lefolyására. Az adatok a Cochrane adatbázis, és az elérhető szakmai irodalom legfrissebb adatain alapulnak. Az irányelv független az aktuális finanszírozási és jogi szabályozásoktól, csak szakmai megfontolásokat tartalmaz...

Fehér Ágnes, Juhász Anna, Pákáski Magdolna, Kálmán János, Janka Zoltán (SZTE, Pszichiátriai Klinika, Szeged): ABC transzporter gének polimorfizmusainak vizsgálata Alzheimer-kórban

Alzheimer-kórban (AK) szenvedő betegek cerebrospinális folyadékában (CSF) csökkent amiloid Béta1-42 (ABéta1-42), illetve emelkedett totál tau (t-tau) és foszforilált tau (p-tau181p) szinteket mértek egészséges kontroll személyekéhez viszonyítva. Az ABCB1 és ABCG2 gének által kódolt ATP-binding cassette (ABC) transzportereknek szerepe van az ABéta peptidek vér-agy gáton át történő transzportjában. Teszteltük a hipotézist, hogy az apolipoprotein E (APOE) epszilon2/epszilon3/epszilon4, az ABCB1 gén C3435T (rs1045642), és az ABCG2 C421A (rs2231142) polimorfizmusok összefüggésbe hozhatók az AK kialakulására való fogékonysággal, illetve befolyásolják a CSF ABéta1-42, t-tau és p-tau181p szinteket...

Dr. Gulácsi László, Dr. Kovács Tibor* (Budapesti Corvinus Egyetem, Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont, *Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest): A demencia Magyarországon - az Európa Tanács EuroCoDe programjának eredményei hazánkban

Célkitűzés: A demencia epidemiológiájának, a betegség-súlyosság megoszlásának, életminőségre gyakorolt hatásának és betegségterhének vizsgálata Magyarországon.
Módszer: Az European Commission által finanszírozott, szinte minden európai országra kiterjedő, ,,European Collaboration on Dementia'' (Project: A/790609-EuroCoDe) című, 2006-2009 között aktív, EC/DG Sanco kutatási project keretében folyt a kutatás. Több módszert alkalmaztunk: 1) napi rutinban gyűjtött adatok vizsgálata a KSH,ÁSZ, OEP és az ESKI adatbázisok alapján; 2) a hazai lakosságra vonatkozó publikációk áttekintése és elemzése; 3) keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat egymást követően megjelenő 18 éves és idősebb járóbetegek körében, háziorvosi körzetben és klinikai járóbeteg demencia centrumban.

Gurbai Sándor (Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány, MDAC): A pszicho-szociális fogyatékossággal élő demens személyek jogairól a ,,Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény'' tükrében

Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. A Magyar Köztársaság az Egyezményt a világon másodikként, míg a jegyzőkönyvet elsőként ratifikálta. Ezek a dokumentumok 2008. május 3-án hatályba léptek, így hazánkban alkalmazni kell azokat...

Dr. Harangozó Judit (SE Közösségi Pszichiátriai Centrum, Ébredések Alapítvány, Budapest): Nil nocere. A stigma és a szakemberek

A ,,ne árts'' elve a medicina ősi szabálya. Az orvoslásban azonban sajnos háttérbe szorultak az utóbbi évtizedekben a humanisztikus elvek és a személyes gondoskodás, méltányosság tisztelete. A szakemberek szemlélete gyakran tárgyszerű: nem embereket, hanem szerveket, tüneteket, betegségeket kezelnek. A szakember ,,vakfoltja'' a gyógyítás emberi és pszichoszociális tényezőire sokszor jár ártalmas ,,mellékhatásokkal''. Ismerjük, mennyit árthat pl. a rossz ápolás, a kedvesség hiánya, vagy a durva bánásmód idős, demens betegeinknek...

Dr. Harcos Péter moderátor (Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház)
Dementia krónikus neurológiai betegségekben: tünet, komorbid állapot vagy szövődmény?

Résztvevők: Dr. Csibri Éva (Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika), Dr. Horváth Sándor (Pest megyei Flór Ferenc Kórház), Dr. Takáts Annamária (Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika,)

Európában a 65 éves kor feletti lakosság 6%-a szenved dementiában. Míg a fiatalabb életkorban (65 év alatt) kezdődő kórképeknek kb. egy harmada, a később indulóknak már több mint a fele Alzheimer-kór. E két korcsoportban csaknem azonos a vascularis dementia előfordulása (16% ill. 18%). Ez azt jelenti, hogy a fiatalabb korosztályokban viszonylagosan magasabb a különböző krónikus neurológiai betegségekkel kapcsolatba hozható dementiák aránya.
A mindennapi neurológiai gyakorlatban a neurodegeneratív és a cerebrovascularis kórképeken kívül az epilepsziában és a sclerosis multiplexben szenvedő betegekben találkozhatunk kognitív zavarral...

Dr. Hartmann Eszter, Dr. Lelovics Zsuzsanna (Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs): A demencia hatása a tápláltsági állapotra

Itt az ideje, ráébredni, ,,az Alzheimer-betegség nem az öregség sorscsapása, megelőzhető'' Prof. David Smith, MSD. University of Oxford.
Bevezetés és cél: A demencia többféle agyi kórfolyamat kapcsán jöhet létre, tehát nem egy konkrét betegséget, hanem tünetcsoportot nevezünk ezen az összefoglaló néven. A demencia világviszonylatban jelenleg mintegy 35 millió embert érint; előfordulása szorosan összekapcsolódik a korral: a 65 évesek körében 1-2%-os, majd nyolcvan 80 éves korra több mint 15%-ra ugrik. A szociális otthonban élők körében - ismereteink szerint hazánkban - mindeddig nem készült felmérés a demencia előfordulási gyakoriságáról. Szerzők célul tűzték a különböző demens állapotok hatásának felmérését a tápláltsági állapotra a tartós bentlakásos intézményekben élők körében...

Dr. Hidasi Zoltán (Semmelweis Egyetem ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest): Rizikótényezők, korai felismerés, a szűrés lehetőségei és korlátai Alzheimer betegségben

Az Alzheimer-kór mint a demenciák leggyakoribb oka, a háziorvosi gyakorlatban, elsősorban az időskorú népességben magas százalékban fordul elő. Progresszív betegség lévén, enyhe, nehezebben detektálható tünetekkel kezdődik, később súlyos, az önálló életvitellel összeegyeztethetetlen állapotba torkollik. A demencia kialakulását az esetek nagy részében az enyhe kognitív zavarnak (mild cognitive impairment - MCI) nevezett állapot előzi meg. A betegség hatékony kezelése, differenciáldiagnosztikája és rehabilitációja szempontjából a korai diagnózis kiemelkedő jelentőségű...

Dr. Hidvégi Katalin (Budapest): Egyem? - ne egyem Tegyem? - ne tegyem? Prevenciós lehetőségek az Alzheimer-betegség elkerülésére

Itt az ideje, ráébredni, ,,az Alzheimer-betegség nem az öregség sorscsapása, megelőzhető'' Prof. David Smith, MSD. University of Oxford.
Életmódváltással és speciális Alzheimer-betegség elleni étrend-változtatásokkal a betegség kialakulása késleltethető, esetleg elkerülhető, ha a prevenciós lehetőségekkel időben élünk - állítják a világ vezető táplálkozástudományi szakemberei. Ezeket az ismereteket foglalta össze  Prof. Patrick Holford  a Brain Bio Centre in London alapitója ,,Az Alzheimer-betegség prevenciós terve'' cimű könyvében...

Dr. Hortobágyi Tibor (Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pathológiai Intézet, Debrecen és King's College London, Institute of Psychiatry, London, UK): Optineurin pathológia neurodegeneratív kórképekben

Az optineurin (OPTN) egy multifunkcionális fehérje, mely a vezikuláris transzport, szignál transzdukció, gén expresszió szabályozásában egyaránt fontos. Az OPTN génmutáció és glaucoma kapcsolata 10 éve ismert, míg a motor neuron betegséggel a genetikai kapcsolata 2010-ben került leírásra...

Horváth-Lindberg Judit (Svédország): A demens emberek és közelállóik ellátása a svéd szociális és egészségügyi struktúrában

Svédország lakossága cca. 9,5 millió, ebből 2010-ben cca. 148.000 személy küzdött a demencia különböző formáival (cca. 60% az Alzheimer-kórral). Ez annyit jelent, hogy a betegség legalább 500.000 embert érintett.
Az elmúlt tíz év alatt 10-12%-kal nőtt a demens betegek száma, mivel a lakosság egyre magasabb kort ér meg. 2020-ig ez a szám tovább fog növekedni, mivel a magasodó koron kívül az időskorú személyek száma is jelentősen megnövekszik.
A betegek ellátása a szociális és egészségügyi törvények és a megfelelő ellátó struktúrán belül történik. Az ellátások kiindulópontja a személyi, individuális szükséglet...

Horváth Sándor (Filia Humán Bt Egyéni hivatásos gondnoki Iroda, Budapest): Gondnokság alatt álló idős demens betegek emberi méltóságáról és az őket ért méltatlanságról

Összefoglaló a gondnokság alá helyezés rövid jogi szabályozásáról, valamint a bírói per és egyéb jogi procedúra nélküli gondnokságról, amely különösen nagy segítség lehet az idős demens betegeknek és családtagjaiknak. Elsősorban az idős betegek esetében jelent ez segítséget, mert minden jogi meghurcolás nélkül lehet gondnokság alá helyezni őket úgy, hogy a cselekvőképességüket nem érinti, ugyanakkor az érdekeiket megvédi...

Dr. Iván László (Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest): A demencia ügy: dilemma és kihívás a 21. században

A szellemi hanyatlást jelentő demenciák a 21. századra pandémiává váltak, ily módon ,,egyéni, közösségi és társadalmi üggyé'' minősülnek. Orvos szakmailag többféle demenciáról beszélünk, többféle eredettel, többféle megjelenéssel és lefolyással. A kutatások és klinikai vizsgálatok az idegrendszer nano-folyamataitól a személyiség strukturális elemzéséig általános és speciális jellegzetességeket tárnak fel. Vannak reverzibilis és irreverzibilis demenciák, de a 21. századra leginkább a személyiséget kiüresítő , progresszív, irreverzibilis szellemi hanyatlások Alzheimer típusú folyamatai kerültek előtérbe. Ennek több oka is van. Őszülő világ bontakozik ki. Többen, hosszabban élnek és a gyakorisági arányok kis változásai is növekvő népességi és beteg-számot eredményeznek...

Dr. Kalapos Miklós Péter (Elméleti Biológiai Kutatócsoport, Budapest, Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat, VIII. ,,TÁMASZ'' Addiktológiai Gondozó és Szakrendelő, Budapest): Alkoholos demencia. Kételyek és differenciáldiagnosztikai nehézségek

Általános tapasztalat, hogy a rendszeres, nagymennyiségű alkoholfogyasztás hatására a mentális teljesítmény csökkenése bekövetkezhet. A tünetek lassan, alattomosan fejlődnek ki, és az alkohollal kapcsolatos részteljesítmény csökkenéstől az értelmi képességek csökkenéséig és a kognitív funkció zavaráig terjednek...

Dr. Kappéter István (Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, Budapest, Pest Megyei Önkormányzat pszichiátriai Otthona, Tápiógyörgye): A túlféltés mint stigma - a plusz bajok fontosak

A szerető hozzátartozók féltése, a gondolkodási gyengeség minden szakaszában, de különösen a Lewy-féle és Alzheimer típusú első szakaszában csökkenheti a beteg önállóságra törekvését, hogy felhasználja megmaradt képességeit. A mindenhová kísérést, a mindenben ellenőrzést, ha a beteg stigmának érzi is, nehéz elhárítania, hiszen a szerető hozzátartozót nem kívánja megbántani.
Akinek gondolkodási zavara van, nagyon árt önmagának is, környezetének is, ha azt titkolni próbálja. Sokszor a beteg és családja különböző játszmákat folytat, hogy elhessegessék maguktól, pedig nyílván felismerték a bajt. Sokszor az orvos, a gondolkodási zavar kiváló szakembere is, udvarias vigasztaló kötelességének érzi, hogy a beteg előtt bagatellizálja a bajt...

Dr. Kapronczay Stefánia (TASZ, ELTE ÁJK, Budapest): Etikai irányelvek a segítő technológiák használatához

2010 során egy nemzetközi, az érintett tudományterületek szakértőiből és az érintettek képviselőiből álló munkacsoport kidolgozta az ún. segítő technológiák (assistive technology) használatával kapcsolatos etikai irányelveket. Az irányelvek mellett része a kidolgozott munkának egy a technikák filozófiai és gyakorlati hátterével foglalkozó tanulmány is...

Dr. Klivényi Péter, Dr. Zádori Dénes, Dr. Plangár Imola, Dr. Szalárdy Levente, Dr. Vécsei László (Szegedi Tudományegyetem, Szeged): Antiglutamaterg és mitochondriális terápiák neurodegenerációban

Számos evidencia támogatja többek között a fokozott szabadgyök képződés, az excitotoxicitás és a mitochondriális dysfunkció szerepét a neurodegenerációban, és így Alzheimer kórban is. A közös pathomechanizmust feltételezve számos ígéretes anyagot teszteltek állatkísérletekben, amelyek azonban humán vizsgálatokban nem mutatták az elvárt hatásosságot...

Dr. Klivényi Péter (Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika, Szeged): Alzheimer beteg ápolása: egészségügyi, szociális vagy társadalmi kérdés?

Az Alzheimer-kór a világon a leggyakoribb demencia, és előfordulása évről évre egyre növekszik. Ez ma Magyarországon közel 200.00 beteg ellátását jelentik. Ennek költségéről nincsenek pontos hazai adatok, de nemzetközi összehasonlításban ez az összeg eléri az évi 35 millió Ft-ot betegenként. A betegek ellátása és ápolása alapvetően nem egészségügyi feladat, hanem szociális. Azonban Magyarországon ez a két feladat gyakran keveredik, így sokszor szociális indokok képezik az alapját az egészségügyi ellátásnak...

Dr. Kondákor István (Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának Kórháza, Neurológiai Osztály, Kecskemét): A demencia, mint végső közös út

A demencia latin eredetű szó, jelentése ,,értelem nélküli'', illetve ,,szellem nélküli'', és számos, az agysejtek degenerációjával járó betegséget foglal magába, amelyek mindegyike az agyi kognitív funkciók hanyatlását okozza. Az Alzheimer-kór az összes demencia-eset körülbelül kétharmadát teszi ki. A demencia egyéb formáit az agyi vérellátás zavaraival összefüggésbe hozható vaszkuláris demencia, ill. egyéb neurodegeneratív kórképekhez társuló demenciák alkotják...

Kosztáné Hadházi Tünde (DMJV Városi Szociális Szolgálat, Demens Idősek Klubja, Debrecen): Hogyan élik meg a hozzátartozók szellemileg hanyatlott családtagjuk gondozásával járó nehézségeket?

A demencia két embert érintő betegség. A demens beteget gondozók számára támogató szolgáltatások, információs, kommunikációs csatornák csak korlátozott számban érhetők el. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a demenciával élőket gondozókon, ismernünk kell mindennapi problémáikat. Kutatásom témája, hogy hogyan élik meg a hozzátartozók szellemileg hanyatlott családtagjuk gondozásával járó nehézségeket, hogyan történik a betegség felismerése, van-e segítsége a gondozó személynek, milyen félelmek és problémák merülnek fel a gondozás során, hogyan változik a gondozó életminősége, hogyan csökkenthető a gondozó pszichés és fizikális terhe...

Dr. Kovács Gábor Géza moderátor (Semmelweis Egyetem Neuropatológiai és Prionbetegség Referencia Központ, Budapest; Institute of Neurology, Medical University of Vienna, Austria): Alzheimer-specifikus agyi elváltozások

Résztvevők
Dr. Hortobágyi Tibor (Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pathológiai Intézet, Debrecen és King's College London, Institute of Psychiatry, London, UK)
Dr. Kovács Tibor (Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
Az Alzheimer kór alapvető kórszövettani elváltozásait már egy évszázada leírták. Az elmúlt évtizedekben felismerték, hogy az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatok zavara mellett az idegsejtek fehérje-átalakító rendszerei sem megfelelően működnek. Kiderült, hogy a klasszikus ,,plakkok'' a béta-amyloid fehérje kóros lerakódásai, míg a neurofibrilláris kötegek foszforilált, abnormális tau fehérjéből állnak. Ezek a fehérjék a betegség diagnosztizálásához markerként használhatók...

Dr. Kovács János, Dr. Pákáski Magdolna, Drótos Gergely, Juhász Anna, Fehér Ágnes, Dr. Kálmán János (Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinika, Szeged): Acetilkolinészteráz(AChE) gátlás és szérum lipokinek: Mitől fogynak a betegek Alzheimer-kórban?

Az adipokinek (adiponektin, leptin) a zsírszövet által termelt proteinek, melyek a glükóz- és lipidmetabolizmusra hatnak, a hipothalamuszban pedig az energia felhasználás növelésén keresztül anorexigének. Az Alzheimer-kór (AK) természetes lefolyása során a testtömeg index (BMI) csökken, melynek hátterében a centrális lipid metabolizmus zavarát feltételezik, de a pontos mechanizmus még nem ismert...

Dr. Kovács Tibor (Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Budapest): Az Alzheimer-kór korai diagnózisának elvi és gyakorlati lehetőségei

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciaforma, az összes eset kb. 60%-át adja. Ennek ellenére Magyarországon a jelentett diagnosztikai adatok szerint a vaszkuláris demencia kb. arányában ötszörösen múlja felül az Alzheimer-kórt illetve a specifikus kezelést kapó betegek aránya is a legkisebbek közé tartozik Európában. Ennek részben oka lehet a diagnosztikai kritériumok téves értelmezése, a vaszkuláris eltérések dominánsként értékelése és a korai felismerés hiánya is...

Dr. Lelovics Zsuzsanna, Dr. Hollósi Gabriella*, Hartmann Eszter (Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet, Pécs, *Magas Cédrus Szociális Otthon, Lad-Gyöngyöspuszta): Az Alzheimer-kór korai diagnózisának elvi és gyakorlati lehetőségei

Bevezetés és cél: A világ nagy részén a demenciát még mindig az öregedési folyamat normális velejárójának tekintik. Világszerte 18 millió ember szenved demenciában. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, a demenciák 60-70%-át képezi. Az Alzheimer-kór a kognitív funkciók beszűkülésével, viselkedési zavarral, és az elbutulást követően kialakuló gyors leépüléssel jellemezhető, folyamatos romlást mutató agyi betegség, amely a mindennapi életvitelt, önellátó képességet - így az étkezést is nagymértékben befolyásolja, és a beteg, valamint hozzátartozói életét egyaránt megnehezíti. Irodalmi adatok szerint hazánkban az Alzheimer-kórban szenvedők száma elérheti a 160 ezret, de a betegségben érintettek (családtagok) száma ennek a többszöröse, hiszen a 160 ezer beteg ugyanennyi család, gyermek és unoka életét változtatja meg gyökeresen a későbbiek során...

Dr. Majercsik Eszter (Szent János Kórház II. Telephely, Szent Margit Kórház, Geriátria, Budapest): Életminőség az élet alkonyán Dr. Nagy Ferenc (Kapos Mór Oktató Kórház, Neurológiai Osztály, Kaposvár)
- Az acetilcholoin-étszteráz blokkolók kettős hatásának jelentősége
- Az ACE gátlók lehetséges szerepéről Alzheimer-kór kezelésben

Nikowitz Krisztina ((Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, Szeged): Demens betegek gyógyszerészi gondozása

Az Alzheimer-kór és a demencia más típusai esetében a korai felismerés hiánya jelenti az egyik legnagyobb problémát...

Dr. Nagy Katalin, Dr. Frey Éva*, Dr. Gazdag Gábor**, Dr. Kate de Medeiros*** (Főv. Önk. Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház I. Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztálya, Budapest, *Főv. Önk. Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Pszichiátria Osztály, Budapest, **Főv. Önk. Szent László Kórház, Pszichiátriai Ambulancia, Budapest, ***Department of Psychiatry and Behavioral Sciences, The Johns Hopkins University School of Medicine, Baltimore, Maryland, U.S.A.): Az NPI-C (Neuropsychiatric Inventory - Clinician Rating Scale): demenciával élők neuropszichiátriai tüneteinek értékelésére szolgáló kérdőív megbízhatóságának és validitásának vizsgálata

Bevezetés: A neuropszichiátriai tünetek majdnem minden demenciával küzdő beteget érintenek, a kutatások és a kezelések fő fókuszát képezik. Az NPI (Neuropszichiátriai Kérdőív) a neuropszichiátriai tünetek demencia kutatásokban közkedvelt standard mérőeszköze, használhatósága ennek ellenére számos tekintetben korlátozott. Ezért nemzetközi együttműködés keretében kifejlesztették az NPI egy átdolgozott verzióját, az NPI-C-t. Az NPI-C kiterjesztett tárgyköröket és tételeket tartalmaz, valamint egy, a klinikus által értékelt módszertant. Jelen kutatás az NPI-C megbízhatóságát és konvergens validitását nemzetközi adatok alapján.értékeli....

Németh Dezső, Janacsek Karolina (Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet, Megismeréstudományi és Neuropszichológiai Csoport, Szeged): A modern neuropszichológia szerepe a dementia diagnosztikájában

Az előadás bemutatja a modern neuropszichológia főbb jellemzőit és lehetőségeit az időskori demencia diagnosztikájában. A modern neuropszichológia részletesebb kognitív és neuropszichológiai profilt ad a hagyományos módszerekhez képest. „Kisebb”, fókuszáltabb funkciókat vizsgál...

Nikowitz Krisztina (Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, Szeged): Demens betegek gyógyszerészi gondozása

Az Alzheimer-kór és a demencia más típusai esetében a korai felismerés hiánya jelenti az egyik legnagyobb problémát...

Dr. Oberfrank Ferenc (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest): Az agykutatás etikai dilemmái egy formálódó Nemzeti Alzheimer Stratégia tükrében

Az Alzheimer kór előrejelzésére, kórismézésére és kezelésére irányuló orvosbiológiai kutatások mind az érintett betegek és hozzátartozóik, mind az egész társadalom számára fontosak. Csak alapvető tudományos felfedezések hozhatnak érdemi előrelépéseket a betegség megelőzésében, kezelésében. A kutatások kapcsán azonban kényes etikai kérdések jelentkeznek, amelyek súlyosan megnehezítik a kutatási programok megvalósítását...

Dr. Pallós Júlia (Országos Gyógyszerészeti Intézet, Farmakovigilancia Osztály, Budapest): Farmakovigilancia: tudomány és gyakorlat

Az Európai Unióban végzett felmérés szerint évente több millió embernél alakul ki gyógyszer-mellékhatás, és közel kétszázezren halnak meg emiatt. Ezt felismerve 2010-ben új farmakovigilancia szabályozást hirdettek ki...

Pákáski Magdolna Ph.D. (Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika, Szeged): Tau patológia csökkentésére irányuló terápiás lehetőségek

Az Alzheimer-kór (AK) egyik meghatározó neuropatológiai elváltozása a neurofibrilláris fonadékok (NFT) megjelenése elsősorban a hippocampus és cortex területén. Az NFT-k az idegsejtek vázát alkotó páros helikális filamentumokat alkotó tau fehérje kóros foszforilációja és aggregációja következtében jönnek létre. A terápiás próbálkozások terén az elmúlt években egyre nagyobb hangsúly helyeződik az ún. betegség módosító gyógyszerek fejlesztésére s ezen belül a tau patológiára. A fejlesztés alatt álló terápiák az NFT-k kialakulását próbálják blokkolni a tau foszforiláció gátlása (a kinázok gátlása vagy a foszfatázok aktiválása révén); a tau aggregáció gátlása; ill. a mikrotubulus stabilizáció növelése révén...

Dr. Penke Botond (Szegedi Tudományegyetem, Szeged): Van-e esély az Alzheimer-kór oki terápiájára?

Az Alzheimer-kór amiloid hipotézise: vannak-e igazolt terápiás célpontok?
Két évtizeddel ezelőtt dolgozta ki J. Hardy az Alzheimer-kór (AK) amiloid hipotézisét. Az eredeti hipotézis szerint a neurodegenerációt a szenilis plakkok központi, szivacsos állományú magját alkotó 40 ill. 42 aminosavból álló béta-amiloid peptid (Abéta) váltja ki. Az AK egy fehérje konformációs betegség, hasonlóan a Parkinson- és Huntington-kórhoz. Az utóbbi 10 év kutatásai annyiban változtatták meg a hipotézist, hogy a fő neurotoxikus anyagnak nem az Abéta fibrillumokat, hanem a sokkal kisebb molekulatömegű, mozgékony és diffuzibilis Abéta-oligomereket tekintik...

Dr. Peresa Magdolna (Pro Sanita Kft. Családovosi Ellátás, SE Családorvosi Tanszék, Budapest): Az Alzheimer páros és a családorvos (Családorvosi kompetenciák az Alzheimer kór és a demenciák kezelésében)

A családorvos mint az első egészségügyi ellátást nyújtó személy szerepe a beteg személy ellátásában meghatározó jelentőséggel bír. A családorvos kompetenciái alkalmassá teszik a beteg emberrel és családjával a személyes, folyamatos és bizalmas, meghitt kapcsolat kialakítására. Ennek jelentősége az olyan súlyos betegségek esetében, amikor a család, vagy szerető személyek bevonása szükséges, különösen nagy szereppel bír. A jelentőségét kiemeli, hogy a szellemi hanyatlás nem természetes velejárója az öregedés folyamatának, tehát az első jelek felismerése, azoknak a jelzése, majd elfogadása és kezelésében való részvétel lehetőségének a felajánlása is a családorvos feladatai közé is tartozik...

Dr. Pék Győző, Kiss Erika, Orbánné Gellén Mariann*, Kosztáné Hadházi Tünde* (DE BTK Pszichológiai Intézet Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék, *Belvárosi Gondozó Szolgálat Demens Idősek Klubja, Debrecen): Támogató csoport demenciában szenvedő hozzátartozóikat gondozók számára

A segítő foglalkozás, és tevékenység minden társadalomban nagyra becsült aktivitás, de a folyamatos segítés a kiégés veszélyeitől is terhelt. A szenvedő, leépült demens betegek gondozása fokozottan megterhelő, akár hivatásszerűen űzik, akár a család szintjén, a hozzátartozók számára folyik. A debreceni Városi Szociális Szolgálat által fenntartott Belvárosi Gondozó Szolgálat Demens Idősek Klubja adott lehetőséget a második éve havi rendszerességgel zajló támogató csoport számára...

Pénzes Miklós (IV. évf. hallgató, ELTE TÁTK Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MA, Budapest): A demencia néhány egészséggazdasági aspektusa a legújabb szakirodalom alapján

Az Alzheimer betegség prevalenciája igen magas, jelenleg világszerte 36 millió embert érint. Ez nagy terhet ró az egyénekre, a családokra, valamint az egészségügyi ellátórendszerekre is. Bevezetőjében a szerző röviden ismertet több egészség-gazdaságtani alapfogalmat, majd bemutatja a demenciák néhány gazdasági vonatkozását a legújabb szakirodalom alapján...

Dr. Pósfai Gábor (Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, Budapest): Demens betegek szociális ellátásának jelenlegi helyzetképe

Demográfiai mozgások változásával mára jelentősen emelkedett az életkor és egyre több embernél észlelhetőek a mentális hanyatlás jelei. Ennek egyenes arányú következménye, hogy a szociális ellátórendszer kiemelt klienseinek száma nő. A Demenciával BÁRKI szembesülhet. A Szociális regiszter szerint ma jelenleg a 37.629 fő bentlakásos idősek otthonának ellátottjából 9.521 fő középsúlyos vagy súlyos demenciát megállapító szakvéleménnyel rendelkezik...

Dr. Rajna Péter (Rosszullétek Speciális Ideg- és Elmegyógyászati Szakrendelés, Budapest): Az órarajzok többletinformációi

A szerző röviden ismerteti az ÓRARAJZ néven ismert és széles körben alkalmazott demencia szűrővizsgálat elvi alapjait és gyakorlati kivitelezését. Sokéves tapasztalata alapján úgy véli, hogy a módszer a standard pontozásos értékelés lehetőségén túl is tartalmaz klinikailag hasznosítható információkat. Jelen prezentációban három adatcsoport további értékelhetőségét villantja fel...

Dr. Rajna Péter (Rosszullétek Speciális Ideg- és Elmegyógyászati Szakrendelés, Budapest): Pszeudodemenciák

A demenciák differenciáldiagnosztikájának fontos feladata a pszeudodemenciáktól való elkülönítés. A szellemi teljesítmény átmeneti vagy tartós hanyatlásának gyanúja különböző egyéb okokból is bekövetkezhet. Az előadásban röviden esik szó a delírium tünetegyütteséről, a demenciát utánzó toxikus állapotokról, illetve a pszichogén kognitív teljesítményromlásról...

Dr. Rajna Péter (Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest): Egészséges és kóros öregedés

Az előadás a címben megadott fogalmakat multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja. Az evolúciós szemlélet talaján, Leonard Hayflick ismert ,,űrhajó'' munkahipotéziséből kiindulva azt feltételezi, hogy az emberi szervezet (is) a reprodukciós ,,feladat'' elvégzése után szabad pályára kerül. Azaz sem további túlélése, sem elpusztulása nincsen előre „programozva. Elméletileg tehát az egészséges idősödési folyamat elősegítésének preventív lehetőségei is fennállnak...

Ritzl Andrea, dr. Varga Zsófia, Kosztáné Hadházi Tünde, Dr. Frecska Ede, Dr. Égerházi Anikó (Debreceni Egyetem OEC Pszichiátriai Tanszék, Debrecen): Kognitív tréning lehetőségei Enyhe Kognitív Zavarban

Az Alzheimer demencia oki kezelése ma még nem megoldott, és elsősorban progressziót lassító gyógyszeres kezelések és egyéb nem gyógyszeres intervenciók állnak a rendelkezésünkre. Ennek következtében a nemzetközi kutatások egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az Alzheimer demenciát megelőző preklinikai állapot, az ún. amnesztikus enyhe kognitív zavar korai felismerésének és kezelésének kérdéseire, amelytől a demencia irányába mutató progresszió csökkentését remélik. Egyre több irodalmi adat támasztja alá a kognitív tréning ezen betegek emlékezeti és egyéb agyi funkcióira gyakorolt kedvező hatását...

Dr. Rózsa Anikó, Dr. Kovács Krisztina, Dr. Boór Krisztina, Dr. Gács Gyula, Dr. Szilvássy Ildikó* (Péterfy Kórház Neurológiai Osztály, Budapest, * XVI. kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálat, Szemészeti Osztály, Budapest): Hátsó corticalis atrophia (Benson szindróma)

A hátsó corticalis atrophia  - mint ritka corticalis dementia - jellegzetességeit ismertetjük egy 69 éves nőbetegünk esete kapcsán, akinek betegsége látási panaszokkal indult, amelyet kezdetben szemészeti okkal magyaráztak...

Dr. Szabó Lajos (ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálismunkás-képző Tanszék, Budapest): Demencia specifikus szolgáltatások a szociális ellátásban: az ellátás fejlesztés lehetséges irányai

A szerző előadásában rövid áttekintést nyújt a demenciával küzdő idősek szociális ellátásának jelen helyzetéről kiemelve azt, hogy a jelenlegi ellátás hangsúllyal a tartós bentlakásos otthoni elhelyezés keretében létrehozott őrző-gondozó jellegű ,,demens részlegekben'' folyik rendszerint  a már előrehaladott leépülést mutató gondozottak ellátásának biztosításával. A családban vagy egyedül otthonukban élők számára alig található valamiféle szolgáltatás és a gondozó családok támogatása is hiányzik. Az ellátás fejlesztésének fő irányát a szerző a szociális alapellátáshoz illeszkedő demencia specifikus szolgáltatások létrehozásában látja a természetes élettérben megtartás erőfeszítésével és egy olyan ellátási ív felépítésével, amelyben a szolgáltatások a leépülés folyamatában megjelenő gondozási szükségletekhez és a felmerülő pszichoszociális nehézségekhez igazodnak beleértve a gondozó családok nehézségeit és az ehhez kapcsolódó támogató munkát is...

Dr. Semsei Imre (Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza): Öregedés és betegség - ,,két jó barát''

Az öregedés számos ponton kapcsolódik a betegségekhez és vice versa. A két jelenség egymást kíséri és egymásra is hatnak, mindazonáltal, hogy sok esetben a két kategória nem is különíthető el élesen egymástól.
A betegségeknek - a gerontológia szempontjából - 3 csoportját különböztetjük meg. Ezek az ab ovo, a szerzett és az öregedés-kapcsolt típusok. Az elsőhöz kapcsolhatók például a genetikai betegségek, a másodikhoz a klasszikus fertőző fajták, míg a harmadik csoport tovább bontható öregedéssel gyakoribb alcsoportra, illetve öregedéssel asszociáltra. Ez utóbbin belül találjuk az öregedés-indukált és az öregedéssel közös gyökerű betegségeket...

Szatlóczki Gréta, Rea Barbara, Németh Dezső, Janacsek Karolina (Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet, Megismeréstudományi és Neuropszichológiai Csoport, Szeged): Kérgi és kéreg alatti kognitív funkciók dementiában

60-70 év felett gyakori a kóros biológiai és élettani változás, amelyek kihatnak a gondolkodási, az emlékezeti és a végrehajtó funkciókra. Mindezen változások együttese elegendő ahhoz, hogy a demencia kialakulhasson. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a demenciában szenvedők és az egészséges kontroll csoportot alkotó idősek kérgi és kéreg alatti kognitív funkcióit, melyekre számos modern kognitív neuropszichológiai mérőeljárás létezik...

Talyigás Katalin (Szociális Innováció Alapítvány, Budapest): Tettek kellenek az idősek védelmében

Mottó:
Az életkor ellen nem tehetünk semmit, de a romlással szembe tudunk szállni!
2010. szeptember 21-én a Jubileumi Alzheimer Konferencián indítottuk el a ,,Időskor Méltóságáért Mozgalmat'', amelynek célja az idősügy és hogy az idősek számára adható szolgáltatások a közgondolkodás részévé váljanak helyi, nemzeti és nemzetközi szinten is. Ehhez tekintetbe kell venni: az idősek egyre növekvő számát, lakossági arányát, társadalmi súlyát, az inaktivitás társadalmi mértékű elterjedtségét, valamint az idős korosztályok újonnan keletkezett igényét, az életminőség jelentőségét és felértékelődését, és azt a célt, hogy a hosszabb élet tartalmas, aktív, kreatív és megkülönböztetés-mentes lét is legyen...

Dr. Tariska Péter (Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ Pszichiátriai Osztály Demencia Szakrendelés, Budapest): Antidemencia terápia: jelen és jövő

A demenciák sokféle kockázati tényezőjét ismerjük. Nem befolyásolható az életkor és a genetikai háttér, viszont az például a hipertónia, obezitás, diabétesz, stressz, depresszió és az életmód (mentális és fizikai aktivitás, étrend), melyek hatással vannak mind az öregedés, mind a demencia kialakulása időpontjára.
Demencia szindróma esetén  a pontos állapotfelmérés alapján történő világos prognózis alkotás és szakszerű, a páciens és környezete pszichés szempontjait is tekintetbe vevő  felvilágosítás mindenki számára igen jelentős. A vaszkuláris-profilaxis (pl. thrombocyta aggregatio gátló kezelés) újabb ártalomnak veheti elejét. Az ún. nootrop hatású készítmények javallatáról megoszlik a vélemény a szakirodalomban. Alzheimer-demencia esetén ma az acetilkolinészteráz gátlók és memantin a fő terápiás eszköz..

Tunyi Tünde, Atkári Gizella (Szent János Kórház, Budapest): Demenciával élő betegek ellátási nehézségei az egészségügyben és azon túl

A gondozónő, aki naponta találkozik otthonában az idős emberrel, látja, észleli a problémát, de tapasztalatunk szerint nem fordulnak segítségért a megfelelő szakemberhez. A kórházi osztályokon a kivizsgálás alatt derül ki, hogy több hónapja nem tudja megfelelően ellátni magát, háztartását, magatehetetlenül fekszik otthonában, és mentővel szállítják kórházba.
A kórházi osztályok gyakran kérik a szociális munkás segítségét a hozzátartozó felkutatásában, akik úgy gondolják, hogy az idős, dementálódott beteg ottmarad majd az osztályon, ők talán meglátogatják, de haza nem viszik, mert nem tudnak, időnként nem is akarnak  gondoskodni róla...

Volosin Márta, Janacsek Karolina, Németh Dezső (Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet, Megismeréstudományi és Neuropszichológiai Csoport, Szeged): MoCa vs. Mini Mental: a kognitív leépülés szűrőeljárásai

Mind a demencia, mind az enyhe kognitív zavar felmérésének egyik leggyakoribb eszköze a gyorsan elvégezhető Mini Mental State Examination (MMSE), amelynek egyik legfőbb kritikája az, hogy nem elég érzékeny az enyhe demencia és az enyhe kognitív károsodás kiszűrésére. Ezt a hiányosságot igyekszik kiküszöbölni a hazánkban kevésbé ismert Moca teszt (Montreal Cognitive Assessment), mely célzottan az enyhe kognitív hanyatlás felismerésére készült...

Dr. ifj. Wernigg Róbert (Egyesült Királyság): A 2009-es brit Nemzeti Demencia Stratégia

2008-ban Nagy-Britanniában 700.000 demenciával élő személy volt, a betegség költségei évi 17 milliárd fontra rúgtak. A demenciával élők száma becslések szerint 2038-ra megduplázódik, miközben a kiadások megháromszorozódása várható.
A brit komány e kihívásra válaszul meghirdette a Jól élni demenciával: Nemzeti Demencia Stratégia ("Living Well with Dementia: A National Dementia Strategy") 5 éves programját. A konzultációs fázisban társadalmi egyeztetés zajlott a programról, amelynek eredményeképpen a végleges dokumentum 3 lépcsős stratégiát fogalmazott meg...
 
 

Fórum

Tudta-e Ön, hogy...